Articles

A teremtés hiperbolája

A Biblia nem hagy kétséget afelől, hogyan teremtette Isten a világot és az életet, vagyis milyen alapelvek szerint történt mindez. Gyakran felteszik a kérdést, mennyi időre volt szükség a teremtéshez. Isten erre nézve is egyértelmű és világos eligazítást ad.

Az evolúciós elméletek mindegyike azon alapul, hogy ez az idő nagyon hosszú volt, mert a fejlődés olyan lassan haladt, hogy nem volt olyan nemzedék, amely érzékelt volna belőle valamit. Amikor viszont a Biblia beszél a teremtésről, akkor ott mindig spontán bekövetkező eseményekről értesülünk. Isten szava és parancsa abban a pillanatban teljesül. Így olvassuk ezt például a Zsoltár 33,9-ben: „mert amit ő mondott, meglett, és amit parancsolt, előállott“. A Zsoltár 148,5 szintén úgy beszél a teremtés történéseiről, hogy Isten parancsoló szavára azonnal előáll a kész eredmény: „mert ő parancsolt, és azok létrejöttek“.

Az idő kérdését logikai úton így is megérthetjük: képzeljük el, hogy két diáknak egy nagyon nehéz feladatot kell megoldania. Az egyik rendkívül intelligens, a másik csak üggyel-bajjal tudta letenni a vizsgáit. Ki lesz gyorsabban kész? Természetesen az intelligens! Nem nehéz felismerni, minél nagyobb az intelligencia (y), a megoldáshoz annál kevesebb idő (T) kell. Matematikailag kifejezve az y = f(T) egyenlet hiperbola, ahol y arányos az 1/T-vel, vagyis y ~ 1/T. A hiperbola görbéje aszimptotikus a T abszcisszával és az y ordinátával. Ebből két következtetést lehet levonni:

1. Teremtés: Ha valaki végtelenül intelligens (y = ∞) és még végtelenül hatalmas is, akkor a feladat megoldásához egyáltalán nincs szüksége időre (T = 0). A Biblia sokszor bizonyságot tesz arról, hogy Istenre mindkettő igaz: mindentudó (Zsoltár 139,1-4) és mindenható (1Mózes 17,1).

Ennek ellenére Isten sok időt szánt a teremtésre, és ennek egyetlen oka volt, a nekünk adott parancsolattal összhangban akart eljárni: „Hat napon át dolgozz, és végezd mindenféle munkádat! De a hetedik nap... Semmiféle munkát ne végezz azon“ (2Mózes 20,9-10). A 11. versben jut kifejezésre az isteni analógia: „Mert hat nap alatt alkotta meg az ÚR az eget, a földet, a tengert és mindent, ami azokban van, a hetedik napon pedig megpihent“. Amikor egyes kortársaink elutasítják, hogy a teremtés hat nap alatt ment végbe, akkor matematikai szempontól logikai hibát követnek el, azonkívül pedig nem is gondolkodnak biblikusan, mert azt feltételezik Istenről, hogy hatalma korlátozott.

2. Evolúció: Még valami fontosat mutat a hiperbola görbéje. Mivel az anyag semmiféle kreatív intelligenciával nem rendelkezik (y = 0), végtelenül hosszú időbe telik, amíg valami új létrejöhet (T = ∞). A hiperbola arra tanít bennünket, hogy az evolúciós folyamat képtelenség.

Mi akadályozza a hívő embereket abban, hogy elhiggyék, a teremtés hat nap alatt ment végbe? A válasz egyszerű: az evolúciós elmélet messzemenő tudományos elismertségnek örvend, és nem szeretnék, ha rájuk ütnék a tudománytalanság bélyegét. Azonban az ár, amelyet ezért fizetnek, nagyon nagy, az, hogy engedetlenné válnak Isten Igéje iránt. Gondoljunk bele, mit mondott Isten Saul királynak: „Megvetetted az ÚR igéjét, az ÚR pedig elvetett téged“ (1Sámuel 15,26).

Dir. und Prof. a.D. Dr.-Ing. Werner Gitt

Eredeti cím: Die Schöpfungs-Hyperbel
Fordította: Máté Zsuzsa (2020. január)